Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Akár 1 munkanapos szállítás!

Mitől válunk szerelmessé?

Mitől válunk szerelmessé?
Talán nincs még egy ilyen érzelem, amit ennyiszer taglaltak, vagy próbáltak volna megfejteni, mint a szerelmet. A tudományon kívül a művészek is papírra vetették számtalanszor, de ez pont annak köszönhető, hogy nagyon nehéz „kicselezni” a szerelmet, társas lények lévén, legbelül mindenki vágyna rá.

Mi a szerelem?

A szerelem megismerésében talán a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy meg tudjuk fogalmazni, hogy mi is valójában a szerelem. Mivel a valódi szerelemnek annyi fajtája van, hogy képtelenség lenne egyet az ideálba helyezni, túlságosan emberfüggő. Vannak, akik számára valóban azt a mindent felemésztő, szenvedélyes érzést jelenti, van, aki számára pedig kiegyensúlyozottságot, a biztonságos nyugalmat. Hogy valakit attraktívnak tartunk-e, az egy másodperc tizedrésze alatt eldől, szóval rövidebb idő alatt döntünk, mint ahogy egyet pislogunk. Ez az első lépcsőfokot jelentheti, viszont sokkal mélyebb dolgokat szülhet, ha jobban megismerjük a másik félt. A szerelem különböző érzelmek és viselkedések összessége, amelyet az elköteleződés, a szenvedély és az intimitás egyaránt jellemez. Olyan pozitív érzelmekkel társítjuk, mint a boldogság, izgalom, elégedettség, eufória, viszont negatív érzelmek is kapcsolódhatnak hozzá, mint a stressz, féltékenység.

 

Mi szükséges hozzá?

Az elsők között a vonzalom elmélete született meg, amely a definíció szerint egy evolúciós alkalmazkodás ahhoz, hogy az emberek szaporodjanak és szülővé válhassanak. Szóval egy olyan kifejlődött érzésről beszélünk, amelynek egyetlen célja, hogy megkönnyítse a szaporodást. A kötődéselméletek az 1970-es évektől jelen vannak, így tudhatjuk, hogy milyen kötődési mintázattal is rendelkezünk. Az viszont mindenképp elkerülhetetlen, hogy kötődjünk a másikhoz egy szerelmi kapcsolat során. Az agyi hátteret vizsgálva pedig arra következtethetünk, hogy bizonyos hormonok szintje jelentősen megemelkedik a szerelem érzése alatt.

 

Biokémiai megközelítés

Nem csak szleng elterjedése miatt halljuk egyre többet azt a kifejezést, hogy működnie kell az úgynevezett kémiának, vagy épp amiatt lett vége egy kezdetleges dolognak, mert nem volt meg közöttük a kémia. Nagyon érdekes és egyedi biokémiai változások mennek végbe, az elején két hormon a felelős érte:

  • tesztoszteron
  • ösztrogén

Több összetevője van, amik azonban a szerelem más-más szakaszában és eltérő mennyiségben árasztanak el minket, így célszerű ezeket szakaszonként számba venni. Valóban villámcsapás szerű élmény, és ennek megfelelően speciális összetevőkre van szükség az agy számára.

 

Milyen molekulákat érdemes megemlíteni?

  • Norepinefrin – az adrenalin termelését serkenti
  • Dopamin – az agy jutalmazó rendszerének felelőse
  • Feniletilamin – hatására indul be az előző két molekula termelése 
  • Szerotonin – neurotranszmitter
     

Szerelem első látásra

Bár a romantikus regények és filmek szerzői hisznek benne, a tudományos kutatások szerint helyesebb volna átírnunk a fogalmat így: "vonzódás első látásra". Mivel első találkozáskor még semmit nem tudunk az illető személyiségéről, elköteleződési hajlandóságáról, párkapcsolati viselkedéséről, márpedig ez mind olyan tényező, amely nélkül nem lehet hosszú távra szerelembe esni.
 

Statisztika

Az, hogy mennyi idő után esünk szerelembe, egyénenként eltér, még párkapcsolaton belül is. Egy 2011-es tanulmány szerint a férfiaknak átlagosan 97 napba telik, mire kimondják azt a 8 betűs szót, nőknek pedig 139 napba. Azonban nem feltétlenül az érzelmek megléte, hanem az előző kapcsolatainkban szerzett tapasztalatok és sérülések, valamint a kultúra is közrejátszik abban, hogy mikor vallunk színt először a másiknak. 
 

A szerelem átlagos tünetei:

  • Fizikai, érzelmi kötődés érzete
  • Energia és izgalom megnő
  • Biztonságérzet
  • Vágy a közös időtöltésre